Fenntarthatóság és egészségmegőrzés – a páratlan páros – NuadTeam

Fenntarthatóság és egészségmegőrzés – a páratlan páros

Hajlamosak vagyunk ugyanúgy bánni a szervezetünkkel, mint a Földdel, ezt is, azt is a végletekig kizsigereljük, aztán csodálkozunk, hogy kínlódik. Miben hasonlítunk az ökoszisztémára? Ugyanolyan érzékeny és reszponzív rendszer vagyunk, nem mindegy, hogy milyen mértékben használjuk ki az erőforrásainkat és hogyan gondoskodunk a pótlásukról a hosszú távú működésünk érdekében.

Bevallom, akárhányszor az élet nagy kérdéseire keresem a választ, mindig rájövök, hogy általános igazságok nem léteznek, vagy ha mégis, az internet naplementés/cicás/könnyes szemű nős fényképein motivációs idézetként lehelik ki a lelküket. Aki az igazságot keresi, a leggyakrabban valami ordas közhelyet tud csak megfogalmazni, pedig biztos vagyok abban, hogy léteznek fő csapásirányok, amelyek mentén érdemes haladni.

Szerintem a fenntarthatóság mindenképpen egy ilyen nagy igazság téma, aminek az egészségmegőrzésben is fontos és gyakorlati szerepe van. Azok, akiknek sikerül a hatékony és hosszú távú egészségmegőrzés, egy új, vihető, élvezhető (nem fogcsikorgatós) életmódra találtak rá, és nem szezonális, rövidtávú megoldásokra. A saját testünk és a természet közötti kölcsönhatás egyértelmű, így az a szemlélet, amelyik az egyiket támogatja, a másikat is segíteni fogja.

Mi az a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság fogalma egy irányelv, amely azt jelenti, hogy nem apasztjuk el az erőforrásokat, hanem olyan ütemben használjuk őket, hogy újra tudjanak termelődni.

Az ember erőforrásai is, milyen meglepő, végesek. Ha örökké csak elveszel a testedtől, a lelkedtől, a szellemedtől, de az energiavisszacsatolást elmismásolod, ha beleavatkozol a működésébe, akkor lemerülsz. Ennyi, ezen nincs mit vitatkozni.

A lakota indiánok azt mondják, hogy mielőtt bármit cselekszel, gondolj annak hatásaira hét generációra előre. Én azt mondom, hogy bármit teszel a testeddel, gondolj hét évre előre. Vagy egy pillanatra most gondolj hét évvel hátra. Milyen volt akkor a kondíciód? A közérzeted? Mekkora volt benned a tettvágy? Milyen volt az általános jól-lét szinted? Jobb? Rosszabb?

A testi-lelki-mentális egészség fenntartásához többféle erőforrásra van szükség:

  • közelség, együtt töltött, ellazult együttlét
  • tanulás, ismeretszerzés
  • játék
  • támogatás a nehéz érzésekben, helyzetekben
  • egészséges táplálkozás
  • elegendő (szabadtéri) mozgás

Akkor tudunk fejlődni, akárcsak a gyerekek, ha mindezt biztosítani tudjuk magunknak. Hiány esetén nem lehet megkívánni, hogy kiegyensúlyozott, együttműködő, egészséges emberek legyünk, olyan, mintha azt várnánk, hogy burjánzó kertünk legyen víz nélkül.

Nekem erre nincs pénzem!

Természetesen az élet pénzbe kerül. Isten mentsen attól, hogy bárkinek befektetési tanácsokat adjak vagy megmondjam, mihez kezdjen a pénzével, de egy tényt nem árt figyelembe venni: a fenntarthatóság azt is magával hozza, hogy a felesleges és nélkülözhető helyett ezentúl csak a valódi szükségleteidre költesz (a szó legnemesebb értelmében). A jóléti világban sokszor előfordul, hogy több pénzzel, tárggyal gondoljuk magunkat boldognak, mint amennyire valójában szükségünk van.

szükségletek minimalizálása
szükségletek minimalizálása

A spirál ismerős: rohanunk, hogy pénzt keressünk, vásárolunk, megint rohanunk, újra vásárolunk, miközben nem is emlékszünk, hogy tulajdonképpen mikor voltunk jól. Közben fogy az időnk, peregnek az évek, de mi következetesen és határozottan halogatunk, egyszer majd csak jobb lesz, egyszer csak eljön mindennek az ideje, majd jövőre ilyenkor tuti. Az emberek a halálos ágyukon ezt szokták megbánni.

De tényleg, mire van szükséged?

Csíkszentmihályi Mihály már 2000-ben megkérdőjelezte, hogy a fogyasztók racionálisan döntenek a szükségleteik kielégítéséről, és itt csak annyit mondok: reklám és mesterségesen gerjesztett fogyasztás. Sokszor nem is az érdekli az embert, hogy mit vásárol, hanem pusztán a vásárlás élménye. Az impulzusvásárlás, a bánatűző vásárlás, az „én is vagyok valaki” érzését támogató vásárlások látszatmegoldások. De ami ennél is rosszabb, a matek ebben az esetben nem is annyira bonyolult: ha azért vásárolsz tárgyakat, hogy jobban érezd magad, nem lesz pénzed arra, amitől tényleg jobban érzed majd magadat.

Mennyit számít a pénz?

Dr. Ábrahám Júlia „Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban” című doktori értekezésében arról is ír, hogy van, aki rosszabb életkörülmények között is sokkal boldogabbnak érzi magát, mint jómódú embertársa, de „a hasonló egzisztenciális és társas viszonyokkal élőknél is óriási életminőségkülönbségeket tapasztalhatunk.” Vitathatatlan, hogy a környezet is jelentős hatást gyakorol a szubjektív életminőségre, de ez a személyiség szűrőjén keresztül érvényesül, így más-más lenyomatokat eredményez.

Ergo: sokat tehetsz azért TE MAGAD, hogy jól legyél.

Ezzel a megállapítással harmonizálnak a boldogságkutatások is, amik meglepően vagy sem, de arra az eredményre jutottak, hogy „a reál bevétel és fogyasztás radikális (nem néhány százalékos, hanem többszörös) növekedése ellenére az országok átlagos boldogságszintje nagyrészt változatlan marad.” ” (Easterlin, 1974, 2002)

Az átlagos boldogságszint országok közötti összehasonlítása alapján az alacsony jövedelmi szintű országoknak alacsonyabb a boldogságszintje, míg a magasabb jövedelműeké általában magasabb, ugyanakkor ez az összefüggés már nem egyértelmű egy bizonyos jövedelemszint felett. A pénznél fontosabbak más társadalmi tényezők, például „házasságban élni”, sokkal magasabb korrelációt mutat a boldogsággal, mint a jövedelem vagy a fogyasztás. Az emberi kapcsolatok meghatározóak a boldogság szempontjából (Bruni, 2006; idézi NG). A másik boldogságfaktor az egészség.

A pénz és a fenntartható egészség

A pénz tehát fontos, de egy szint után nem záloga a boldogságérzésnek. Mi több, az egészégmegőrzésnek számos olyan eleme van, amire plusz forrás nélkül is törekedhetsz vagy a források átcsoportosításával megszerezheted azokat magadnak!

A fenntartható életvitel a fogyasztásod racionalizálásával hozzásegíthet az egészségesebb élethez, úgy, hogy a felesleges vásárlások összegét ezentúl az egészségmegőrzésre fordíthatod. Pihenésre, minőségibb ételekre, mozgásra, közösségi életre.

Hogyan éljek fenntartható életet?

Hogyan tudunk segíteni saját magunknak abban, hogy közelítsünk a fenntartható, egészséges élethez? Úgy tűnik, hogy például

  • az elvárások és a tapasztalatok harmonizálása sokat segít. Ha „kevesebbet” vársz, de az teljesül, jobban vagy.
  • „a szubjektív jólét meghatározó eleme az ember önmagáról alkotott képe is, azaz, hogy mit gondol a képességeiről, lehetőségeiről, külsejéről.” (39. o.) Ebben nagyon sokat segíthet a sport és a mozgás. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy sporttal a lehető legrövidebb időn belül megtapasztalhatod a „képes vagyok rá” élményét. Rájössz, hogy sokkal erősebb vagy, mint ahogy azt addig gondoltad, a sikerélmények pedig újabb sikereket generálnak.
  • a kapcsolatok minősége a másik fontos szempont. Ne feledd, az egészséges élet kihagyhatatlan részei a strukturálatlan, spontán együttlétek! Akkor érezzük jól magunkat, ha a másokkal való, biztonságot nyújtó kapcsolódásaink vannak. Ez egy neurobiológiai tény: az agyunk másként működik akkor, amikor egy másik emberrel „kapcsolódásban” vagyunk. Ebben is a fenntarthatóság alapvetésének érdemes működnie, miszerint jó, ha nem csak elvárunk, hanem adunk is. Összekötve a kellemest a hasznossal, a sportközösségek igen alkalmasak a támogató, minőségi emberi kapcsolatok ápolására. Az acroyoga például eleve a közösségen, a közös sportgyakorláson, a bizalmon alapszik, ott könnyebben alakulhatnak ki lazább és erősebb baráti kapcsolatok. Annyi biztos, hogy már egyetlen foglalkozás is nagyban kiszolgálja ezt az alapvető igényünket.
    A pároddal való közös hobbi lehet egy sport gyakorlása is. Két légy egy csapásra.
    Mozoghatsz a gyerekeiddel együtt is (ami már átvisz az egészségnevelés témájához), túrázhattok, focizhattok, tollasozhattok, zsákban is ugrálhattok. Csak a fantáziád szabjon határt.

Szabadulj ki a vákuumból!

Vákuumban élünk vagy legalábbis hajlamosak vagyunk rá, hogy abban éljünk. Mindenki küzd, hogy talpon maradjon – miközben nincs idő a kisebb-nagyobb közösségekre és a kapcsolatokat ápolására. Nincs idő az egészségmegőrzésre, akarat a minőségi táplálkozásra. Vagy legalábbis ezt hiszed/látod/gondolod. De ha elolvastad a cikket, akkor talán már elgondolkodsz azon, hogy van másik perspektíva is…

A kívül és belül összekapcsolása a fenntarthatóságban

Az életmódunk nem fenntartható sem a Föld ökológiája, sem az egészségünk szempontjából.

Nincs két rendszer. Nincs olyan, hogy én és a természet. Éppen ennek a gondolatnak a felismerése vezet odáig, hogy a fenntarthatóság kialakítása kívül és belül szükségszerű, ha az emberi faj szeretne minőségi életet élni a Földön. Ezért ha ezentúl a fenntarthatóságra úgy gondolsz, hogy nemcsak a környezetedet, hanem az egészségedet is véded ezzel a szemlélettel és viselkedéssel, akkor nyert ügyed van. Alakítsd ki a saját fenntarthatósági egészségmegőrző programodat, légy nyitott, becsüld meg az erőforrásaidat és töltsd újra a lemerült készleteidet tápláló ételekkel, mozgással, értékes emberi kapcsolatokkal. Racionalizáld az igényeidet, élj egyszerűbben és meglátod, nem csak a környezeted, hanem a tested és a lelked is meghálálja!