A kamu melók világa – NuadTeam

A kamu melók világa

Most, a járvány első szakaszának vége felé közeledve, fokozatosan visszaeresztve a munka világába, elgondolkoztál azon, hogy kamu melód van-e? Én igen.

Egyik hajnalban rémálomból riadtam. Röviden annyi, hogy egy csomó ember azt skandálta nekem, hogy felesleges vagyok. Mélyre menő pszichológiai elemzés nélkül is rájöttem, hogy ez az álom nem csak a saját kételyeimről szólt, hanem arról az egész társadalmat átható átalakulásról is, amit a Covid-19 világjárvány jelent. A hasznosság kérdése (végre) téma lett.

A világjárvány értékválságot is teremtett és egyértelművé vált, hogy rendszereink újragondolása, az eddigi irányok revíziója immár elkerülhetetlen. Egyéni és társadalmi szinteken lenne érdemes újrabootolni. Nem csoda, hogy a saját kis életemet is górcső alá veszem, mindenféle rémálmokkal megküzdve.

2018-ban egy antropológus írt egy könyvet, Bullshit Jobs: A Theory címmel. Hogy ki ért vele egyet, és vajon milyen a könyv, most nem lényeges, egy aspektusa fontos számomra:

Írója, David Graeber szerint akkor kamu melód, hogy ha eltűnne, az érdemben nem is befolyásolná a termelést vagy az államigazgatást. Azért kicsit tovább árnyalta a képet, amikor hozzátette, a kamu meló olyasmi, aminek hiányával a társadalom nem járna rosszul.

Inspirál Cirkuszközpont
Inspirál Cirkuszközpont

Itt nagy kő gördült le a szívemről, mert az én ténykedésem eltűnésével a társadalom rosszul járna. Jó, nem pont az enyémmel, mert kicsi vagyok én ahhoz, hogy az egész társadalom rosszul járjon, de az ágazat eltűnésével, aminek én is része vagyok, igenis rosszul járna mindenki.

Miben vagyok (unk) benne?

A felületes szemlélőnek tűnhet úgy, hogy simán mozgásórákat tartunk, meg táborokat, tanfolyamokat szervezünk. Hátrébb lépve azonban egyértelmű (legalábbis szerintem), hogy a hozzánk járók hétköznapjait igyekszünk feldobni, az egészséges élet felé terelünk a mozgás és a TestSzobrászat segítségével, alternatívát mutatunk, a játékosságot reklámozzuk, az elfelejtett gyerekkort (bocsánat, itt már nagyon csöpögősre sikerül a mondat, de ettől még így van) hozzuk vissza.

Acroyoga óra
Acroyoga alaptanfolyam
Fotó: Balogh László Tas

Imádom látni, ahogy az óráinkon és utána az emberek jobban vannak, felszabadultabbak, lazábbak. Imádom érezni, hogy a testmozgás és a gyakorlatok mellett a poénjaim (egy része) is ütős volt, hogy képesek vagyunk együtt hangulatot teremteni, mégpedig igen jó és laza hangulatot.

Acroyoga alaptanfolyam
Acroyoga alaptanfolyam
Fotó: Balogh László Tas

Az Inspirál Cirkuszközponttal csak nemrég kezdtem el a közös munkát, éppen egy futó projekt kellős közepébe lépett bele a járvány. Jóllehet még csak most indult el az együttműködésünk, már az első percben éreztem, hogy ez a munka biztosan nem kamu meló. Ha az értékteremtésről akarnék kiselőadást tartani, akkor az Inspirál erre elég jó terep lenne. Büszke vagyok arra, hogy egy olyan csapat tagja lehetek, ahol a cirkusz az élményen túl összjáték, gondoskodás is.

Inspirál
Inspirál Cirkuszközpont

Itt a szakemberek a fellépéseken, rendezvényeken való részvétel mellett gyerekek táboroztatását, tanfolyamait valósítják meg; csapatépítő tréningeken segítik az élvezetesebb, hatékonyabb munkavégzést, az együttműködés új irányainak kiépítését, a szemléletmód megváltoztatását; a minőségi kapcsolódást erősítik, pontosan azt a pluszt adják, amivel jobban érzed magad a közösségedben és hatékonyabban tudsz együttműködni a társaiddal. Emellett a társadalmi felelősségvállalásból is kiveszik a részüket, sérülékeny csoportokkal foglalkoznak, terapeutákat képeznek, szakemberek képzéséhez járulnak hozzá a cirkuszpedagógia módszertani arzenáljával.

Inspirál Cirkuszközpont
Inspirál Cirkuszközpont

Közösséget formálunk, szemléletet, életmódot. Együtt.

Nem tartok arról most kiselőadást, hogy a játék például hogyan járul hozzá a szellemi, mentális és testi egészséghez. Arról sem fogok beszélni, hogy az alkotás (flow) állapota miért fontos és hogyan menti meg (szó szerint is) az életedet. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerről, a stresszről sem értekezem. Csak annyit mondok, minden, amit csinálunk akár az óráinkon, akár az Inspirállal, az egészségedet támogatja, az emberhez méltó minőségi élet megteremtésében segít.

Az itthon maradás hosszú hetei alatt egy dolgot biztosan megértettem.

A munkám fontos, és döntően a tényleges emberi találkozáson alapszik. A virtuális tér tűnhet alternatívának, de nem az! Nem lehet, és nem is szabad elmenni ebbe az irányba a későbbiekben sem. Miért?

A virtuális tér csak kiegészítőként, segítőként, pótlékként szolgálhat egy ideig, de a világjárvány miatti bezártság tűpontosan megmutatta, hogy a hagyományos emberi kapcsolódás nélkülözhetetlen a minőségi élethez. És ha olyan világot csinálunk éppen, ahol sokkal kevesebb lenne az emberi találkozás, cserébe biztonságban vagyunk, akkor inkább ne is csináljunk olyant. Nem érdemes.

Mit ér a testi épségünk valódi (személyes találkozás, érintés) emberi kapcsolódás nélkül? Azt már mondani is felesleges, hogy „az egészség a teljes testi, mentális és szociális jóllét állapota, és nem csupán betegség- vagy fogyatékosság-nélküliség.” (I. Egészségfejlesztési Konferencia, Ottawa, 1986) A jól-létben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A magányt, szorongást, félelmeket nem tárgyakkal, hangulatjavító szerekkel lehet eredményesen és hosszú távon enyhíteni, hanem valódi és értékes emberi kapcsolatokkal. Érdemes-e hosszan élni vegetálva?

A boldogságkutatásokból egyértelműen kiderül, hogy jó társas kapcsolatokra szükségünk van, az pedig most derült ki igazán, bármennyire is reménykedtünk abban, hogy a virtuális kapcsolattartás pótolhatja a személyes jelenlétet, ez nem így van!

Alig pár hét telt el, és az emberek szenvednek a másik jelenlétének hiányától. Már tudjuk, hogy hosszú távon lehetetlen lesz bezárkózni egészségkárosodás nélkül. Hiszen éppen egy, az evolúciónkat kialakító és támogató tényezőt próbálunk csökkenteni: a közösségi életet! Ez pedig CSAK időszakos lehet, hosszútávú semmiképp! A járványgörbe laposítása fontos, de az emiatti bezárkózás csak átmeneti megoldást nyújthat. A későbbiekben – lehet, hogy a társadalmi kapcsolattartás új szabályait kell bevezetnünk -, de alapvetően nem fogunk tudni elszeparálódni (még jobban) egymástól. Nem jó ötlet egy 4,5-5 millió éve tartó közösségi együttműködési irányt megváltoztatni, EHELYETT a biztonságos élet feltételeit másképpen kéne megteremtenünk.

A modern kor emberének megoldást kell találnia, hogy újra a környezete részévé váljon, elvevőből megtartó legyen, a dübörgő gazdaság helyett az emberi élethez méltó minimumon éljen. És akkor nem kell ebben az új világban korlátozni, csökkenteni a kapcsolódást, a személyes jelenlétet!

Az ember eddig azért tudott túlélni a veszélyekkel teli világban, mert ott volt mellette a másik. Az őskorban kisebb-nagyobb csoportokban (30-100 fő) éltünk, hogy meg tudjuk magunkat védeni az állatoktól, és képesek legyünk a megfelelő mennyiségű táplálék megszerzésére. Ez a helyzet azóta sem változott. Talán azt hiszed, hogy a kitettségünk csökkent, esetleg sebezhetetlenek lettünk? Dehogy! Egy vírus is térdre kényszerít. Ha szerencsések vagyunk és bölcsek, akkor újragondolásra is.

Ugye érzed, hogy hiányozik a közösség? Nem elég a videócset, nem elég a telefon, találkozni akarsz? Jól érzed! Végre jött valami, ami egyértelművé tette, hogy együtt lenni nemcsak buli, hanem alapszükséglet is. Az egészség alapja.

A leállás és a járvány miatti STOP rengeteg olyan munkahelyet, vállalkozást sodort csődbe vagy a csőd szélére, ami minőségi időt, pluszt hozott az emberek életébe. Ezek a munkahelyek termelési szempontból is fontosak, a turizmus, a vendéglátóipar, a szórakoztatóipar (csak a kulturális célú szolgáltatások a hazai gazdasági hozzáadott érték 1,5 százalékát teszik ki) a GDP igen nagy százalékát adják. Nélkülözhetetlenek, mert ha nem lennének, akkor többek között az emberek mentális jólléte meredeken megzuhanna, aztán már termelni sem tudnának.

Éppen ezért az utóbbi időszakban csodásan letisztult bennem, hogy a munkám jelentőségteljes. Eddig valami úri passziónak gondoltam, biztos a neveltetésemből adódóan is. De most már tudom, a melóm (melónk) nem kamu, mert az embereket szórakoztatni, kikapcsolni, oktatni, alternatívát mutatni nekik, minőségi időt, hobbit adni nekik, létfontosságú. Remélem, hogy hamarosan találkozunk személyesen is, és azt is remélem, hogy azok a vállalkozások, munkahelyek, amik így járulnak hozzá a jóllétedhez, hamar képesek lesznek talpra állni, embereknek munkát adni, hogy TE továbbra is jól érezd magad a bőrödben és szeresd, hogy élsz.